A múlt héten több alkalommal foglalkozott velünk a helyi sajtó. Ez köszönhető annak, hogy elindítottunk a 176-kampányt (bővebben erről a www.lehetmas.hu honlapon), de az LMP Kalózpártos állásfoglalását is ismerette az ALON.
Íme a heti sajtószüret:
176-kampány:
ALON.hu – LMP: „Kampány, melyre még nem volt példa”
Az LMP eddigi országos tevékenységének összegzése után íme egy zanza a Vas Megyei Szervezet tevékenységéről:
A Lehet más a Politika 2008 májusa óta van jelen Vas megyében, kezdetben civil szerveződésként.
Az első nyilvános megjelenés, 2008 szeptemberében Sárváron az Ökopolitikai Műhely fóruma volt, Schiffer András és Jávor Benedek országos szóvivők részvételével.
2009. szeptember 7-én megalakult a Lehet Más a Politika (LMP) párt Vas Megyei Szervezete, melynek élére megyei koordinátort és öt fős területi választmányt is választottunk.
Idén februárban alakult és az Európa Parlamenti választásokon 2,6%-ot elért párt Vas megyei koordinátora Gergácz Ildikó lett. Az LMP Vas Megyei Szervezetének választmányi tagjai: Egyed Zoltán, Gergácz Ildikó, Horváth Zoltán, Liszt Kata és Lukács László.
A megyei szervezet létrejötte után túl vagyunk a szombathelyi és a sárvári szervezetek megalakításán is. A helyi területi szervezetek megalakítása folyamatos szervezés alatt áll mind a 12 Vas megyei városban és a nagyobb falvakban.
Az LMP megyei szervezetének tevékenységében kiemelkedő szerepet játszik a környezetvédelem, a kulturális örökség- és az emberi jogok védelme, valamint a vidékfejlesztés. A helyi jellegű problémák (pl. heiligenkreuz-i szemétégető, Rába szennyezés, vasi kistelepülések elnéptelenedése stb.) megoldása érdekében az LMP Vas Megyei Szervezete helyi civil egyesületekkel, alapítványokkal, baráti körökkel közösen kíván fellépni, valamint keresi az együttműködést a külföldi zöld pártokkal, a határ mentiség miatt elsősorban az osztrák zöldekkel.
Egy kis összegzés az LMP-ről azoknak, akik még most ismerkednek szervezetünkkel:
Egy éve, hogy a Lehet Más a Politika társadalmi szervezet, hosszas előkészítés után a nyilvánosságra lépett Magyarországon. A bemerevedett, lejáratódott, kétpólusú magyar politikából kiutat kínáló ökopolitikai alternatíva már a kezdet kezdetén szembesült azzal, hogy megszületését sokan nem nézik majd jó szemmel.
Egy évvel a 2008. október 8-i sajtótájékoztató után az LMP elmondhatja magáról, hogy stabilan a 4. helyen áll a közvéleménykutatási adatok szerint. Korábban semmilyen Magyarországon létrehozott zöld mozgalom nem tudott számottevő eredményt felmutatni, ám az LMP ismertsége a 2009-es Európa Parlamenti választások óta megduplázódott, és lassan nem csak minden megyében, de minden nagyobb településen is megalakul a helyi szervezetünk.
Az LMP az elmúlt egy évben sokat tett azért, hogy a magyar politikában érvényre juttassa a fenntarthatóság, a társadalmi igazságosság és a demokratikus állampolgári részvétel elveit. A mögöttünk álló egy évben megtettük az első lépéseket egy hosszú úton. Bízunk benne, hogy a tagjaink és önkénteseink állhatatosságával és a szavazóink hitével ezt a munkát hamarosan a magyar Parlamentben folytathatjuk.
Az Európai Zöld Párt (EGP) 2009. október 18-án, elsöprő többséggel, ellenszavazat nélkül fogadta el a Lehet Más a Politika (LMP) megfigyelői státuszba való felvételét.
Már írtunk arról, hogy létrejött a magyar Kalózpárt, mely nem önálló szervezetként létezik, hanem a Lehet Más a Politikához csatlakozott.
A kalózpártok a világ számos részén a szabad fájlcserék és a letöltések legalizálásáért szállnak síkra. Az LMP a zöld, környezetvédő elvek hangoztatása mellett most ismét egy Magyarországon eddig képviselet nélküli téma mellé állt oda.
A magyar Kalózpártról bővebb információ kapható a kalozpart.org című hivatalos blogon.
Aki pedig a világ kalózpártjairól kíván tájékozódni, azoknak összegyűjtöttem pár linket:
A Lehet Más a Politika (LMP) a lehető legnagyobb vállalkozásba fogott: vissza akarja állítani a politika szó legnemesebb értelmét Magyarországon. Hisszük, hogy nemcsak rövidtávú egyéni érdekek mentén, hanem hosszú távú közösségi célokért is lehet és kell is cselekedni.
Az Európa Parlamenti választáson elért 2,6 százalékos eredmény után ma már a közvélemény-kutatók a 4. legnagyobb pártként tartanak számon és 3-4%-on mérnek minket. Kézzelfogható közelségbe került a Parlamentbe való bekerülés, amihez azonban 176 választókörzetben össze kell gyűjtenünk közel 800 kopogtatócédulát. Ennek érdekében elkezdtük kampányunkat a tavaszi választásra.
A szerzői jogok rendszere radikális reformra szorul az internet és a mindenki számára hozzáférhető infokommunikációs technológiák korában. A jelenlegi rendszer jogtalan előnyökhöz juttat néhány jelentős piaci szereplőt az alkotók, a felhasználók, közös kultúránk és az egész társadalom rovására. Nem igaz, hogy a közös jogkezelés jelenlegi formája az alkotók érdekeit szolgálja, statisztikák bizonyítják, hogy az ilyen módon beszedett milliárdok túlnyomó része mindössze néhány, a kulturális piacot monopolizáló média-óriásvállalatot gazdagít. Eközben zeneszámok, mozifilmek és könyvek milliói váltak hozzáférhetetlenné amiatt, mert ugyanezeknek a média-óriásvállalatoknak nem éri meg, másnak pedig nem szabad újra kiadni azokat.
Az LMP célja a szerzők és felhasználók azon jogának elismerése, hogy egymás között magáncélú felhasználásra szabad tartalmakat osszanak meg, illetve a szerzők azon alkotmányos jogának megerősítése, hogy ezen túl is megosszák saját műveiket[1].
Az LMP úgy véli, hogy nemzeti és globális kulturális örökségünket fel kell szabadítani, és mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Ehhez meg kell változtatni a törvényeket: a kulturális termékek nem-kereskedelmi célú, nonprofit másolását nem szabad tiltani, éppen ellenkezőleg, minden rendelkezésünkre álló eszközzel elő kell segíteni. Az egyre szélesebb körben elérhető digitális másolási lehetőségek szabad felhasználása vonatkozzék az internetes fájlcserére is, amit a szerzői jogi lobbi a jogosulatlan kereskedelmi célú másolással összemosva világszerte kriminalizálni igyekszik, miközben évek óta tömegesen megfigyel, hatósági eljárások alá von, bűncselekményekkel vádol egyszerű, nem kereskedelmi célból másoló felhasználókat is[2], amit teljesen elfogadhatatlannak, a szabadságjogok korlátozásának tartunk.
A közpénzből létrehozott kulturális javakat minden kötöttségtől mentesen szabadon terjeszthetővé kell tenni, a kereskedelmi célú kultúrjavakat megillető védelmi időt, a kiadók monopóliumát pedig – akár nemzetközi egyezmények megváltoztatása árán is – radikálisan le kell rövidíteni: az LMP a svéd Kalózpárthoz hasonlóan[3] az első publikációtól számított öt évet bőven elegendőnek tart arra, hogy a kulturális termékekbe befektetett anyagiak megtérüljenek. Abszurdnak tartjuk, hogy ez ma az alkotó halálától számított hetven év: egyetlen könyv-, vagy lemezkiadó, filmstúdió sem alapoz üzleti döntést arra, hogy a létrehozott kulturális terméket vásárolni fogják-e még száz év múlva is. Statisztikák bizonyítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek által beszedett jogdíjak elenyésző része jut csak az alkotóknak, a jogdíj túlnyomó része a média-monopóliumokat, illetve magukat a közös jogkezelőket gazdagítja.
A kulturális termékek esetében a másolás szabadsága legyen az alapszabály, amitől eltérni csak kivételes esetekben szabad. A fogyasztók másolási szabadságát technológiai úton korlátozó megoldásokat, az úgynevezett digitális jogkezelő rendszereket tiltani, míg a kulturális javak nem kereskedelmi célú gyűjtését, felhasználását, átdolgozását és terjesztését explicit módon támogatni kell. Ennek logikus következményeképpen az LMP eltörölné az úgynevezett üres adathordozó jogdíjat, amely ma akkor is a szerzői jogi lobbit gazdagítja, ha az adathordozót nem jogvédett tartalmak másolására használják. Az üres adathordozó jogdíjak Magyarországon kirívóan magas díjtételének eredményeként a hazai vásárlók a szomszédos országok piacain költenek el évente több tízmilliárd forintot, sok milliárd adóforinttal megrövidítve a magyar költségvetést. Ráadásul az üres adathordozó jogdíjakból a közös jogkezelőhöz befolyó összeg nagyobb részét külföldi jogkezelők részére utalja tovább az Artisjus közös jogkezelő szervezet.
A szerzői jogok jelenlegi rendszerét csak akkor lehet betartatni, ha a jogalkalmazó behatol a fogyasztók és felhasználók privátszférájába, kémkedik a digitális kommunikációjuk, személyes adataik után, ahogyan ezt szerzői jogvédő szervezetek világszerte tömegesen meg is teszik[4].
Az LMP elfogadhatatlannak tartja a nem kereskedelmi célból másolók, tehát potenciálisan az összes internet-felhasználó megfigyelésére irányuló törekvéseket, ezért a levéltitok fogalmát ki kívánjuk terjeszteni a digitális kommunikáció minden aspektusára: törvényben tiltanánk az sms-ek, elektronikus levelek, és másfajta üzenetek, valamint a magánszemélyek tulajdonában lévő számítógépek, digitális eszközök lehallgatását, tartalmának vizsgálatát a felhasznált technológia mibenlététől függetlenül.
Az LMP nem tudja elfogadni a digitális kommunikáció tömeges, rutinszerű lehallgatása melletti érvként a munkaadók, a gazdasági szereplők vagy a kormány érdekeire való hivatkozást, ahogyan azt is aggályosnak tartjuk, ha vélelmezett nemzetbiztonsági érdekek miatt történik ugyanez. A digitális kommunikációban a titkosság legyen az alapszabály, amitől eltérni csak kivételes, egyedi esetekben szabad. A szerzői jogok sérelme, de terrortámadások, vagy más bűncselekmények veszélye sem legitimálhatja egy orwelli rendszer bevezetését: ha egy kormány rutinszerűen megfigyeli az állampolgárait, az minden esetben a hatalommal való visszaélésekhez és a szabadságjogok csorbulásához vezet.
A szerzői jogok reformját és az elektronikus privátszféra védelmét szorgalmazó kezdeményezésünk a kalozpart.org címen közösségi blogot indított.Törzsszöveg
[1] Azok, akik ma műveikhez szabadabb hozzáférést kívánnak engedni, a Creative Commons licencek segítségével pontosan megszabhatják, hogy mások milyen feltételekkel használhatják fel műveiket. Engedélyezhetik alkotásaik többszörözését, átdolgozását vagy terjesztését, és rendelkezhetnek az esetleges üzleti célú felhasználásokról is. További részletek: http://creativecommons.hu
[2] A Recording Industry Association of America (RIAA) nevű, a multinacionális zenekiadók érdekeit képviselő szervezet az elmúlt években több mint harmincezer, fájlcserélő rendszereken megfigyelt és azonosított felhasználót – köztük sok gyereket és tanulót – perelt be zeneszámok jogosulatlan terjesztéséért. Az új svéd fájlcseretörvény értelmében az ország 9 millió lakosából közel 3 millió rendszeresen fájlcserélő felhasználó vált elvileg büntethetővé. Magyarországon is rendszeresek az úgynevezett warezrazziák.
[3] A Svéd Kalózpárt célkitűzéseiről részletesebben a http://www.piratpartiet.se/international/english címen olvashat. A 2006-ban alapított Svéd Kalózpárt a szavazatok 7 százalékát szerezte meg a nyári EP-választásokon.
[4]Magyarországon az Artisjus bízott meg igazságügyi szakértőket azzal, hogy szerzői jogsértések után kutassanak fájlcserélő szervereken. A szakértők rögzítették a jogvédett fájlokat megosztó felhasználók IP-címét, a közös jogkezelő pedig az internet-szolgáltatókhoz fordult a felhasználók azonosításáért. További részletek: http://index.hu/tech/jog/diablo249/
Ajánlószelvény-regisztrációs kampányba kezd az LMP – jelentették be a párt keddi sajtótájékoztatóján Szombathelyen.
A Lehet Más a Politika (LMP) megkezdi felkészülését a tavaszi országgyűlési választásokat megelőző ajánlószelvény gyűjtésre. A most elindított kampány egy Magyarországon egyedülálló koncepció, mellyel szeretnék az állampolgárokat újból bevonni a politikába, erősíteni a demokratikus részvételt.
Az új típusú kampányról Tordai Bence, az LMP országos választmányának tagja, Gergácz Ildikó Vas megyei és Partizer Gergő Győr-Moson-Sopron megyei koordinátor tájékoztatta a sajtót. Tordai Bence elmondta, hogy a Lehet Más a Politika fél évvel a megalakulása után 2,6%-ot ért el az Európa Parlamenti választásokon, megelőzve az egyik parlamenti pártot, az SZDSZ-t. Az LMP a Századvég-Forseinse közvélemény-kutató által végzett felmérés szerint már 4%-on áll, így reális az esély a Parlamentbe kerülésre. Ehhez azonban meg kell ugrani egy nagy akadályt: össze kell gyűjteni a kopogtató cédulákat minden választókörzetben. Az LMP tiszta, átlátható, mindenki által követhető módon igyekszik ezt megtenni, hisz az embereknek vissza kell adni a politika feletti ellenőrzés lehetőségét. A kopogtatócédula regisztrációja révén az állampolgárok előre jelezhetik, hogy támogatni kívánják a pártot az országgyűlési választásokon való elindulásban, és segíthetik a pártot abban, hogy a megfelelő számú ajánlást időben összegyűjtse.
Az érdeklődők a párt honlapján (http://www.lehetmas.hu/176), illetve a kampány blogján (176.blog.hu) és twitter oldalán élő időben követhetik nyomon az LMP hálózatának alakulását, illetve a kopogtatócédula ígéretek számát. A honlapon ezen kívül különböző választói csoportoknak szóló, személyre szabott üzenetek is olvashatók. Ezeknek a csoportoknak a száma a választásokig egyre bővülni fog. A 176.blog.hu oldalon pedig a kampányban részt vevők oszthatják meg egymással a kampány tapasztalatait, a kudarcaikat és sikerélményeiket.
Az ajánlószelvények regisztrációjához szükséges adatfelvételt a párt teljesen szabályosan végzi, az adatgyűjtő ívet az adatvédelmi biztosnál hitelesítették, és az állampolgárok számára teljesen egyértelművé teszik az adatgyűjtés célját.
A Szombathelyi sajtótájékoztatóval egy időben Budapesten és további hat vidéki városban kezdte meg a kampányt a Lehet Más a Politika.
Az LMP Vas Megyei Szervezete, illetve a párt sárvári szervezete koszorút helyezett el október 22-én, a Sárvári önkormányzat által szervezetett, az 1956-os forradalom tiszteletére szervezett ünnepségen. Másnap a megyei és a szombathelyi szervezet koszorúzott közösen Szombathely Megyei Jogú Város ’56-os ünnepségén.
Az LMP helyi szervezetei fontosnak érzik főhajtásukkal tisztelegni minden, a demokráciáért és a szabadságért küzdő egykori és ma is élő ember előtt, és megemlékezni azokra, akik életükkel, vagy testi és lelki épségükkel fizettek gondolataikért, tetteikért.
1956-ban együtt munkálkodott a szabadságért a liberális Bibó István, a szociáldemokrata Kéthly Anna, a kommunista Nagy Imre, a jobboldali Tildy Zoltán. Magatartásuk példamutató a jelenkor számára is.
A Lehet Más a Politika (LMP) 2009 őszén olyan országos kampányt indít, melyre még nem volt példa a rendszerváltás utáni magyar politikában.
A párt által indított kampány az átláthatóság és a részvétel kampánya. A LMP ezzel a kampánnyal kezdi meg a felkészülést a 2010-es országos ajánlószelvény gyűjtésre, melyhez már most az állampolgárok segítségét kéri.
A szombathelyivel egyidejűleg Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Egerben és Szegeden is tartunk sajtótájékoztatót az országos kampány indításáról.
Az LMP Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezetei által szervezett
sajtótájékoztatón részt vesznek:
Tordai Bence, az LMP országos választmányának tagja
Gergácz Ildikó, az LMP Vas megyei koordinátora
Partizer Gergő, az LMP Győr-Moson-Sopron megyei koordinátora
Miért akarják a szombathelyi piacot bezárni, és helyére egy újabb bevásárlóközpontot építeni?
Miért adják el az erdeinket olcsó tüzelőnek külföldre?
Miért kell félni az energiaválságtól Magyarországon?
Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Lehet Más a Politika Vas Megyei Szervezete a megye több városában. Október 16-án, pénteken 16.00 órától a celldömölki dr. Géfin téren kezdődik a kitelepülések sora, mely 18.00-tól LMP klubbal folytatódik a Rezgőnyárfa Vendéglőben.
17-én, szombaton 10.00-tól az LMP-s kitelepülők Szombathelyen, a Savaria téren várják az érdeklődőket, másnap, 18-án reggel 8 órától pedig a piac előtt lehet beszélgetni az egy éves születésnapját ünneplő párt helyi tagjaival.
Helyszín: Szombathely, Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium
(az aradi vértanúk emlékfala)
A Lehet Más a Politika Szombathelyi és Vas Megyei Szervezete részt vesz és koszorút helyez el a Szombathely Megyei Jogú Város által az aradi vértanúk mártírhalálának 160. évfordulójára szervezett megemlékezésen.
Az LMP helyi szervezetei arra kérnek minden szombathelyi, valamint Vas megyei tagot és szimpatizánst, hogy jelenjenek meg az ünnepségen és közösen emlékezzünk a szabadságért és függetlenségért életüket áldozó mártírok halálának kerek évfordulójára.
