A Heves megyei Ivád település képviselő-testületének múlt heti szimbolikus akciója újfent ráirányította a figyelmet az elkeseredett, pénzügyileg ellehetetlenített kistelepülések gondjaira, amelyekre az elmúlt időszakban az LMP európai parlamenti választási programja már fölhívta a közvélemény figyelmét.
A rendszerváltás óta eltelt időszak lehetetlen helyzetbe sodorta a magyar falvakat. A mindennapossá vált munkanélküliség mellett az elöregedés, kihalás, elnéptelenedés jellemzi őket, döntően a sorozatosan hibás kormányzati döntések eredményeként. Mára a kistelepülések jobbára csak egy-egy szerencsejátékgéptől hangos kocsmát tudnak eltartani, a népesség lassan a magasabb bérszínvonal reményében a városokba vándorol, és a környező, mezőgazdaságilag hasznosítható földterületek már egy új agrár-arisztokrácia, rosszabb esetben spekulatív földszerzők kezébe kerültek.
Ebben a folyamatban az 1998-2002 közötti Orbán-kabinetnek épp olyan mértékű a felelőssége, mint az azt követő, közvetett falurombolást folytató MSZP-SZDSZ kormánynak, amely elsőként a "költségvetési egyensúly megvalósítása" érdekében folytatott (az egyensúlyra érdemi hatással nem lévő) óvoda- és iskolabezárási "racionalizálást", ami a falusi gyerekek esélyegyenlőségét csökkenteti. Ezután az egészségügyi megszorítások járultak hozzá a vidéki életminőség romlásához éppúgy, mint az elmúlt két évtizedben járhatatlanná vált vidéki közutak.
Tény, hogy azok az önkormányzatok, ahol a településvezetés azonos pártállású a mindenkori kormánypártokkal, akár 20 százalékkal nagyobb eséllyel jutnak központi beruházási forrásokhoz, mint az ellenzéki vagy független vezetésű települések. Ez a tendencia a rendszerváltás óta jellemzi a kormányzati munkát, és az elmúlt időszakban az uniós források elosztásánál is erőteljesen érvényesült.
Ezen jelenségek felszámolása mielőbbi hathatós kormányzati intézkedéseket igényelne, azonban jelenleg nincs olyan párt Magyarországon az LMP-n kívül, amely a vidék, a kistelepülések sorsával érdemben foglalkozna. Az LMP vidékfejlesztési programjában nem csak a kistelepülések működőképességének fenntartására kíván új finanszírozási megoldásokat találni, hanem az oktatási, egészségügyi rendszerben is igyekszik a kistelepülések közszolgáltatásait fejleszteni új, más országokban már sikeresen alkalmazott megoldásokkal.
A fejlesztési beruházások során az LMP olyan szabályozást javasol, mely a helyi munkaerő alkalmazását preferálja, ezzel is támogatva a helyi kis- és középvállalkozói szektort. Kiállunk a helyi piacok megerősítése mellett, és a termelő és a vásárló közvetlen kapcsolatán alapuló helyi kereskedelem támogatása mellett. A közútépítésre fordítható forrásokat a főleg tranzitforgalmat kiszolgáló sztráda-építések és tehergépjármű forgalmat segítő fejlesztések helyett a kistelepülések elérhetőségét javító alsóbbrendű közutak és a közösségi közlekedés támogatására kell fordítani. A pályázati rendszerek politikai függőségének megszüntetésére az LMP-nek a közélet tisztaságával kapcsolatos javaslatai jelentenének megoldást.
A vidék nem csak a mezőgazdasági termelés színtere, nem csapán a biológiai sokféleséget fenntartó táj, nem csak kulturális élettér, hanem munkahely, otthon is, ami a megfelelő minimális feltételek biztosításával annak töredékéből fenntartható, mint amennyibe egy-két kilométer autópálya kerül. Ezen feladatok hatékony megoldása érdekében a 176 egyéni választókerületben a 2010-es országgyűlési választásokon elindulni készülő LMP kiemelt témaként kívánja kezelni a vidékfejlesztés ügyét, azon belül is a kistelepülések problémáinak megoldását.
Budapest, 2009. november 3.
Kapcsolat:
Sallai R. Benedek választmányi tag, 0620/3914147
Hámori Hanna sajtófőnök, 0630/9895398
A Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének tudományos főmunkatársa; a Nyugat-magyarországi Egyetem Társadalomtudományok, Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézetének igazgatója, a kőszegi Európai Egyetemi Intézet vezetője, a Bolognai Egyetem MIREES (Közép-európai) programjának rendes tanára 