LMP Vas Megye

Az 1970-es évek második felében megjelent, majd a ’80-as évektől egyre komolyabb erőt kezdett el képviselni egy új politikai mozgalom Európában. A zöldek az 1968-as diákmozgalmakban gyökerező ideológiájukkal szép lassan teret hódítottak az európai önkormányzatokban és parlamentekben. A környezetvédelem és a fenntarthatóság programján túl a demokrácia, az igazságosság, a békepolitika képviseletét vállalták magukra.

Az első zöld párt Nagy Britanniában jött létre 1973-ban.

 Az Európai Parlamentben (EP) az 1984-es választások óta vannak jelen. Ekkor hét német, egy holland és egy belga zöld képviselő került be az EP-be. 1989 óta van a zöldeknek önálló frakciójuk az EP-ben, ám az európai ökopártokat tömörítő Európai Zöld Párt csak 2004-ben alakult meg (korábban, 1993-tól Zöld Pártok Európai Konföderációja létezett). A párt központja Brüsszel lett.

A Zöld Párt célja, hogy kapcsolatot tartson főleg a nemzeti és európai szintű szervezetek, valamint az egyes szakminiszterek között. Tagjai egy egységes európai környezetvédelmi politika kialakításán és koordinációján dolgoznak, mely élhetőbb környezetet teremt a kontinensen. Céljuk még a világ zöld pártjainak megerősítése is. Az európai zöldek alapelvei közé sorolják a környezetbarát gazdasági fejlődést, globális biztonságot és kiállnak egy új európai állampolgárság mellett, mely az emberi, kisebbségi és bevándorlási jogokon alapul.

A párt ifjúsági szervezete a Fiatal Európai Zöldek Föderációja 1988-ban alakult. Tagjai jellemzően az egyes országok zöld pártjainak ifjúsági szervezeteiből kerülnek ki.

Az Európai Zöld Párt jelenlegi szóvivői Monica Frassoni és Philippe Lamberts, vezetői pedig Rebecca Harms és a ’68-as párizsi diáklázadások egyik vezéralakja Daniel Cohn-Bendit.

Az EP-ben az 1999-es választásokat követően csatlakozott a regionális pártok által alkotott Európai Szabad Szövetség, így a két pártcsalád frakciójának neve Zöldek/Európai Szabad Szövetség lett. Az EP frakcióba 2009-ben 46 tagot delegáltak a Zöldek, összesen 55 hellyel rendelkeznek.

Az Európai Zöld Párt magyar tagja a Zöld Demokraták nevű szervezet, valamint (jelenleg még társult tagként) az első parlamenti képviselettel rendelkező magyar ökopárt Lehet Más a Politika (LMP) is.

Bővebb információk az Európai Zöld Pártról (angol nyelven): http://europeangreens.eu/

2010. július 4-én, vasárnap 11 órakor megemlékezés kezdődik Szombathelyen, a Batthyány téren az 1944. július 4-én deportált szombathelyi zsidó polgárok emlékére. A megemlékezésen részt vesz Aliza Bin-Nun, Izrael állam magyarországi nagykövete is.

A Lehet Más a Politika (LMP) Szombathelyi Szervezetének tagjai magánemberként részt vesznek a megemlékezésen.

A héti Vas megyei sajtómegjelenéseink elsősorban a Szentgotthárd mellé tervezett osztrák szemétégetőről szóltak. Íme:

Jávor Benedek felszólalása a Parlamentben a szemétégető kapcsán:

• Vas Népe: A hulladékégetőről kérdezett az LMP
• szentgotthard.blog.hu: Ismét parlamenti téma volt a szemétégető

Küzdelem a határon - Szombathelyi LMP klub beharangozó:

• Westindex.hu: Szemét témákról tart klubot az LMP
• ALON.hu: Szombathelyi LMP klub - Küzdelem a határon: épülhet a szemétégető?
• szentgotthard.blog.hu: LMP: küzdelem az égető ellen
• Vas Népe: 2010. június 30. 4. oldal

Küzdelem a határon - Szombathelyi LMP klub beszámoló:

• Nyugat.hu: Van még remény a hulladékégető megakadályozására

Pártok népszerűsége:

• Westindex.hu: Gyengült a Jobbik

Van remény arra, hogy a másodfokú bírósági döntés ellenére mégsem épül fel az osztrák szemétégető – mondta Soós Zoltán, a PRONAS elnöke a Szombathelyi LMP klubon

A Lehet Más a Politika (LMP) Vas Megyei Szervezete június 30-án nyilvános klubot rendezett, melynek témája ismét a rábakeresztúri (heiligenkreuzi) szemétégető volt. Az est vendége az égetőmű ellen fellépő szentgotthárdi környezetvédő szervezet, a PRONAS elnöke, Soós Zoltán volt, akit már másodszor látott vendégül a helyi LMP.

A tavalyi klub óta eltelt időben a legfontosabb fejlemény, hogy a másodfokú bíróság is jóváhagyta a szemétégető építésének engedélyezését.

A tiltakozó civilek elégedetlenek az ítélettel, hisz bár szigorították a környezetvédelmi előírásokat, ezek a szigorítások az igazi környezeti károkat nem tompítják: többek között kötelezővé tették egy új, a tervezett erőművet elkerülő bicikliút építését, szabályozták, hogy milyen fákat kell ültetni a környékre, hogy madáretetőket kell kihelyezni és hogy növelni szükséges a zajfogó fal magasságát (ez már csak azért is érdekes, mert eddig arról volt szó, hogy zaj nem keletkezik). Ugyanakkor nem foglalkoztak a tájképre gyakorolt hatással (az égető füstzászlójának magassága 175 méter lenne, miközben a szentgotthárdi templom tornya csak kicsivel haladja meg a 60 métert), valamint a keletkező füsttel, ami súlyosan érintené Szentgotthárdot és az Őrségi Nemzeti Parkot is, ám az valahol Körmend környékén csapódna le.

A PRONAS lehetőségei a másodfokú döntés után lezárultak, ám politikai és diplomáciai lehetőségek még vannak. Az elsőfokú tárgyalás után kizárták a tárgyaló partnerek közül Szentgotthárdot, a Vas Megyei Önkormányzatot, valamint az Őrségi Nemzeti Parkot. A másodfokú bíróság azonban elismerte, hogy járt volna a magyaroknak az ügyfél státusz. Van jogi lehetőség arra, hogy az egész tárgyalási folyamat előröl kezdődjön, hiszen bár törvény szerint lehetett volna, a magyarok mégsem érvelhettek másodfokon.

Másik lehetőség, hogy az elhúzódó tárgyalások miatt lassan érvénybe lép az az Európai Uniós norma, miszerint a szemetet ott kell feldolgozni, ahol keletkezik. Az égető a tervek szerint 325 000 tonna szemetet dolgozna fel (elsősorban műanyagot). Összehasonlításképpen Szentgotthárdon kb. 4 000 tonna szemét keletkezik éves szinten, melynek egy része ráadásul újrahasznosul. Az égető, hogy gazdaságosan üzemelni tudjon külföldről, feltehetőleg Olaszországból kell hogy behozzon szemetet, ami így sértené az EU-s szabályokat.

Amennyiben a szemétégető felépül, meg kell oldaniuk azt is, hogy a keletkezett energiát eladják. Ekkora mennyiségű energiát a környéken viszont nem tudnakeladni. A fentiek miatt felvetődik, hogy ha a tiltakozások, diplomáciai lépések ellenére mégis felépítik az égetőt, tud-e gazdaságosan üzemelni? Az ORF nemrégiben interjút közölt a BEGAS újraválasztott vezetőivel. A cég vezetői örömüket fejezték ki a másodfokú döntéssel kapcsolatban. Mint mondták, biztosak voltak abban, hogy zöld utat ad a bíróság a projektnek. Hozzá tették azonban, hogy ha a Közigazgatási Bíróság elutasítja a panaszokat és rábólint a projektre, ,akkor –várhatóan két-három év múlva- meg fogják újra vizsgálni, hogy gazdaságilag megéri-e a beruházás.

Soós Zoltán úgy látja, hogy az ügy kapcsán politikai egység kezd kibontakozni. A Fidesz környezetvédelmi államtitkára, Illés Zoltán nemrég azt nyilatkozta, hogy Szentgotthárd nem maradhat magára Ausztriával szemben. A Parlamentben az égetővel szemben szólalt fel nemrég Barna Tibor Jobbikos képviselő, valamint az LMP-s Jávor Benedek, aki a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke.

A PRONAS elnöke bizakodó. Szerinte nem fog felépülni az égetőmű, ám ez csak akkor érhető el, ha a magyar pártok és a kormány egységesen lépnek fel, és ha folytatódik a civil tiltakozás is. 

A Magyar Narancs legfrissebb számában beszámol arról, hogy a Fidesz által tervezett új médiatörvény leszabályozná a bloggereket. Minden magyar szerverre regisztráló blogosnak regisztrálnia kellene a hatóságoknál a kezdeményezés szerint. Az augusztusban felálló új médiahatóság pedig azt figyelné, hogy politikailag kiegyensúlyozottak-e az egyes blogok.

Erre csak nagyon csúnya dolgot tudnék írni, de azt itt és most mellőzöm, viszont azt bátran ki merem jelenteni, hogy az LMP Vas Megyei Szervezetének blogja nem kíván a jövőben sem politikailag kiegyensúlyozott lenni, mivel ez a blog egy adott politikai ideológiát (ökopolitika) képvisel, illetve az azt hazánban megjelenítő pártot a Lehet Más a Politikát.

A Facebookon mindenesetre már alakult egy csoport, ami a tervezet ellen szólal fel. A csoport neve: Nem akarjuk, hogy a Fidesz megtudja minden blogger nevét. Csatlakozzon az összes olyan blogger és netező, aki nem akarja, hogy a Fidesz ellenőrizze az Internetes megjelenéseket is!

A Híd párté lehet a szlovák zöld tárca

A Magyar Kalózpárt, az LMP támogatója aggályosnak tartja az ingyenes fájlcsere-szerverek tömeges lefoglalását, amire szerzői jogvédő szervezetek feljelentései nyomán került sor az elmúlt hetekben Budapesten.

Forrás: www.lehetmas.hu

Jávor Benedek arról beszélt, hogy a bécsi környezetvédelmi tanács júniusban jóváhagyta a heiligenkreutzi hulladékégető első fokon kiadott engedélyét. Mint mondta, a hulladékégetőből kiáramló égéstermékeket az uralkodó széljárás Szentgotthárd felé viszi majd, valamint árvíz fenyegetheti azt a területet, ahol a hulladékégetőt meg akarják építeni.

Az LMP-s képviselő azt kérdezte: a kormány tervezi-e, hogy fellebbezést nyújt be az osztrák legfelsőbb bírósághoz a hulladékégető miatt?

V. Németh Zsolt államtitkár azt válaszolta: Magyarország számára az a lehetőség áll még fenn, hogy keresetet nyújt be az osztrák alkotmánybírósághoz és a közigazgatási bírósághoz. Az ügyben az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága képviselheti a kormányt, így kereseti kérelmet fog előterjeszteni.

A kormány mindent elkövet, hogy ne épüljön a határ mellé hulladékégető - jelentette ki.

Forrás: http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=16805:ogy-kronika-4-resz-zarolasok-atvilagitas-hulladekeget-jeges&catid=76:hazai-vonatkozasu-hirek&Itemid=113

A témával kapcsolatban június 30-án, szerdán 18.00-kor LMP klubot tartunk Szombathelyen, a Malom Söröző különtermében. Vendégünk Soós Zoltán, a szentgotthárdi PRONAS elnöke. Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Részletek itt

Szombathelyi LMP klub

KÜZDELEM A HATÁRON: ÉPÜLHET A SZEMÉTÉGETŐ?

Időpont: 2010. június 30. (szerda) 18.00 órakor

Helyszín: Malom Söröző különterme – Szombathely, Malom utca 6.

Évek óta elkeseredett harcot vívnak a Szentgotthárdtól pár száz méterre felépíteni kívánt osztrák szemétégető ellen a helyi civil aktivisták, valamint a magyar és osztrák zöld szervezetek. A legutóbbi hír szerint a bécsi székhelyű osztrák Környezetvédelmi Tanács másodfokon is jóváhagyta a szemétégető megépítését.

Van-e még lehetőség az égetőmű felépítésének megakadályozására?

Vendégünk Soós Zoltán, a szentgotthárdi PRONAS elnöke

Nyugat.hu: Új tisztségviselőket választott a vasi LMP

Westindex.hu: Új szombathelyi vezetője van az LMP-nek

Alon.hu: Új tisztségviselőkkel vág neki az LMP az önkormányzati választásoknak

Nem sikerült a zöld fordulat Kolumbiában

A jelenleg is kormányzó jobboldali párt jelöltje, Juan Manuel Santos nyerte a kolumbiai elnökválasztást a zöldek jelöltjével, Antanas Mockus-sal szemben. Kettejük párharcáról korábban már beszámoltunk.

A zöld pártok eredményeit értékelte az Európai Zöld Párt

Az Európai Zöld Párt honlapján értékelést olvashatunk a közelmúltban lezajlott belga és szlovák országgyűlési választásokon elért zöld eredmények kapcsán.

Belgiumban a 7%-ot elért flamand Goren! 4-ről 5-re tudta növelni képviselőhelyeit a belga parlamentben. A vallón Ecolo 12%-ot ért el, ezzel meg tudta tartani mind a 8 képviselőhelyét.

Szlovákiában a zöldek nem önállóan, hanem a Demokratikus Baloldal nevű párt koalíció keretében indultak. A pártszövetség így is csak 2,42%-ot ért el, így nem került be a Szlovák parlamentbe. Ennek ellenére az Európai Zöld Párt úgy ítéli meg, hogy van lehetősége a zöldeknek Szlovákiában is az erősödésre.

Zöld jelölt a ringben a kolumbiai elnökválasztáson

Nem téved nagyot, aki azt gondolja, hogy Sólyom László volt a világ első zöld államfője. Az öko-konzervatív nézeteket valló Sólyom elnökké választási kampányát még Védegyeletesként a jelenlegi LMP országgyűlési frakciójának vezetői vitték véghez, ám Sólyom jelölői hivatalosan nem a zöld civilek, hanem a jobboldali pártok voltak 5 évvel ezelőtt, hiszen akkor még nem volt ökopártja a Parlamentnek.

Ma azonban megvan az esély arra is, hogy egy zöld párt jelöltje adhatja Kolumbia köztársaságelnökét. A világ első ténylegesen zöld párti elnöke így Antanas  Mockus lehet az 2005-ben alapított kolumbiai Zöld Párt színeiben. A filozófus–matematikus végzettségű zöld politikus volt már egyetemi rektor, valamint a kolumibiai főváros Bogotá főpolgármestere. Működése alatt tisztává, fenntarthatóvá tette a fővárost, amelyet most már bicikli utak hálója sző át. (Bővebben Mockus politikai előéletéről itt)

Bár az előzetes felmérések szerint Mockus-nak komoly esélye lett volna legyőznie a jobboldali  Juan Manuel Santos-t, az első fordulóban jóval kevesebb szavazatot kapott nála.

A mai, vasárnapi második fordulóban eldőlhet, hogy a szélsőbalos és szociáldemokrata dél-amerikai fordulat után elkezdődik-e egy európai értelemben vett új-baloldali, zöld átrendeződés.

Erősödnek a zöldek Kanadában

A Kanadai Magyar Hírlap a legfrissebb közvéleménykutatásokra hivatkozva nemrégiben arról számolt be, hogy a jelenleg Parlaenten kívüli kanadai Zöld Párt támogatottsága már majdnem a 13%-ot is eléri.