Van remény arra, hogy a másodfokú bírósági döntés ellenére mégsem épül fel az osztrák szemétégető – mondta Soós Zoltán, a PRONAS elnöke a Szombathelyi LMP klubon
A Lehet Más a Politika (LMP) Vas Megyei Szervezete június 30-án nyilvános klubot rendezett, melynek témája ismét a rábakeresztúri (heiligenkreuzi) szemétégető volt. Az est vendége az égetőmű ellen fellépő szentgotthárdi környezetvédő szervezet, a PRONAS elnöke, Soós Zoltán volt, akit már másodszor látott vendégül a helyi LMP.
A tavalyi klub óta eltelt időben a legfontosabb fejlemény, hogy a másodfokú bíróság is jóváhagyta a szemétégető építésének engedélyezését.
A tiltakozó civilek elégedetlenek az ítélettel, hisz bár szigorították a környezetvédelmi előírásokat, ezek a szigorítások az igazi környezeti károkat nem tompítják: többek között kötelezővé tették egy új, a tervezett erőművet elkerülő bicikliút építését, szabályozták, hogy milyen fákat kell ültetni a környékre, hogy madáretetőket kell kihelyezni és hogy növelni szükséges a zajfogó fal magasságát (ez már csak azért is érdekes, mert eddig arról volt szó, hogy zaj nem keletkezik). Ugyanakkor nem foglalkoztak a tájképre gyakorolt hatással (az égető füstzászlójának magassága
A PRONAS lehetőségei a másodfokú döntés után lezárultak, ám politikai és diplomáciai lehetőségek még vannak. Az elsőfokú tárgyalás után kizárták a tárgyaló partnerek közül Szentgotthárdot, a Vas Megyei Önkormányzatot, valamint az Őrségi Nemzeti Parkot. A másodfokú bíróság azonban elismerte, hogy járt volna a magyaroknak az ügyfél státusz. Van jogi lehetőség arra, hogy az egész tárgyalási folyamat előröl kezdődjön, hiszen bár törvény szerint lehetett volna, a magyarok mégsem érvelhettek másodfokon.
Másik lehetőség, hogy az elhúzódó tárgyalások miatt lassan érvénybe lép az az Európai Uniós norma, miszerint a szemetet ott kell feldolgozni, ahol keletkezik. Az égető a tervek szerint 325 000 tonna szemetet dolgozna fel (elsősorban műanyagot). Összehasonlításképpen Szentgotthárdon kb. 4 000 tonna szemét keletkezik éves szinten, melynek egy része ráadásul újrahasznosul. Az égető, hogy gazdaságosan üzemelni tudjon külföldről, feltehetőleg Olaszországból kell hogy behozzon szemetet, ami így sértené az EU-s szabályokat.
Amennyiben a szemétégető felépül, meg kell oldaniuk azt is, hogy a keletkezett energiát eladják. Ekkora mennyiségű energiát a környéken viszont nem tudnakeladni. A fentiek miatt felvetődik, hogy ha a tiltakozások, diplomáciai lépések ellenére mégis felépítik az égetőt, tud-e gazdaságosan üzemelni? Az ORF nemrégiben interjút közölt a BEGAS újraválasztott vezetőivel. A cég vezetői örömüket fejezték ki a másodfokú döntéssel kapcsolatban. Mint mondták, biztosak voltak abban, hogy zöld utat ad a bíróság a projektnek. Hozzá tették azonban, hogy ha a Közigazgatási Bíróság elutasítja a panaszokat és rábólint a projektre, ,akkor –várhatóan két-három év múlva- meg fogják újra vizsgálni, hogy gazdaságilag megéri-e a beruházás.
Soós Zoltán úgy látja, hogy az ügy kapcsán politikai egység kezd kibontakozni. A Fidesz környezetvédelmi államtitkára, Illés Zoltán nemrég azt nyilatkozta, hogy Szentgotthárd nem maradhat magára Ausztriával szemben. A Parlamentben az égetővel szemben szólalt fel nemrég Barna Tibor Jobbikos képviselő, valamint az LMP-s Jávor Benedek, aki a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke.
A PRONAS elnöke bizakodó. Szerinte nem fog felépülni az égetőmű, ám ez csak akkor érhető el, ha a magyar pártok és a kormány egységesen lépnek fel, és ha folytatódik a civil tiltakozás is.
