HTML

LMP Vas Megye

Információ, jelentkezés tagnak, segítőnek: vas@lehetmas.hu

Csatlakozz Facebook oldalunkhoz!

Schiffer András lakossági fóruma Celldömölkön

2013.08.21. 08:58 szepujvilag

Schiffer András, a Lehet Más a Politika társelnöke és országgyűlési képviselője lakossági fórumot tart Celldömölkön, a Kemenesalja Művelődési Központban (Dr. Géfin tér 1.) 2013. augusztus 23-án 18.00-kor, melyre minden érdeklődőt sok szeretettel várunk!

schiffer_andras_lmp_politikus_cool_lista_2012.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: celldömölk vas megye lmp schiffer andrás

A sárvári példa is mutatja, hogy a dohánytörvény nem az egészségvédelemről szól

2013.07.01. 11:12 szepujvilag

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az LMP Vas Megyei szervezete szerint az, hogy Sárváron a Tüdőgondozó Intézet szomszédságában működhet trafik, jól mutatja hogy a dohánytörvény igazából nem az egészségvédelemről szól

sárvár-trafik.jpgA mai napon, július 1-én nyílnak az úgynevezett „Nemzeti Dohányboltok”. A kormány propagandája szerint ezekre, illetve magára a dohánytörvényre az egészség védelme, illetve a dohányzás visszaszorítása miatt volt szükség.

Miközben az egész ország a trafikmutyitól hangos, a cél komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a dohányboltokban fagylaltot is lehet árulni. Ennél is elkeserítőbb, hogy Sárváron az egyik trafik épp az Önkormányzati Kórház Tüdőgondozó Intézetének tőszomszédságában nyílik, egy másik pedig egy szintén pár méterre lévő gyógyászati Bt. mellett.

A sárvári példa jól mutatja, hogy a trafikok kiosztásában az egészségvédelem nem játszott szerepet, inkább csak a haverok helyzetbe hozása.

2013. július 1.

Baracska Péter, az LMP Vas megyei elnöke

Szólj hozzá!

Címkék: politika trafik sárvár lmp baracska péter

Interjú Csizmadia Fannival, Bozzai LMP-s képviselőjével

2013.07.01. 09:19 szepujvilag

–       Fiatalon lettél önkormányzati képviselő. Miért döntöttél úgy, hogy részt veszel a helyi közéletben és indulsz az önkormányzati választáson?

–       A helyi önkormányzatokban inkább a középkorosztály, illetve az idősebb korosztály veszi ki a részét a munkából. Ebből kifolyólag a fiatalok problémáinak és igényeinek felmérése, kezelése, kielégítése háttérbe szorul. A Bozzaihoz hasonló kistelepüléseken is észrevehető, hogy a fiatalok a boldogulásuk megkönnyítése érdekében külföldre mennek dolgozni, illetve inkább a megyeszékhely felé orientálódnak (többek között a munkába járás költségeinek csökkentése, vagy a gyermekek óvodai, iskolai elhelyezése miatt).

A főiskolán vidékfejlesztési agrármérnökként végeztem, így jól ismerem a kisközösségek elöregedésével kapcsolatos problémákat. Azoknak a fiataloknak, akik talán lehetőségek és anyagiak híján itt maradtak, vagy nem szerették volna elhagyni szülőfalujukat, az érdekeit szeretném felmérni és képviselni. Egy olyan közösséget kell kialakítani, amely az itt élő embereknek és a „külvilágnak” is azt a képet mutatja, hogy itt jó lakni, ide érdemes költözni. Természetesen tisztába vagyok vele, hogy ezt sok tényező befolyásolja.

Interjú Csizmadia Fannival (Cs. Fanni és S. András Bozzaiban) (1).JPGA képen Csizmadia Fanni Schiffer Andrással, az LMP elnökével Bozzaiban

–       Az elmúlt három évben milyen feladatokat sikerült elvégezni Bozzaiban?

–       Sikerült felpezsdíteni a közösségi életet. Mindenképpen pozitívumként említem, hogy megalakult a Bozzaiak Bozzaiért Egyesület a falu tevékeny lakossága részvételével. Az egyesület vezetője nagyon energikus és minden ötlet megvalósításában segítőkész. Így rendezhettük meg a képviselőtestület által beadott pályázatban nyert játszótéren tavaly októberben hagyományteremtő céllal a „Tök jó nap” elnevezésű programot saját ötlet alapján, hazai alapanyagokból, amelyet egy esti töklámpás felvonulás követett nagy sikerrel.

Szerencsére a község lakosai közül szívesen kiveszik a részüket a közösségi életből, így valósulhatott meg a családi focidélutánunk, ahol öt kispályás csapat (a legkisebbektől egészen az idősebb korosztályig) sportolta végig a délutánt. Szerettük volna, hogy ez a program is minden évben megrendezésre kerüljön, sajnos azonban a tavalyi évben az időjárás miatt a faluház nagytermébe szorultunk. Kisebb létszámmal, de egy ping-pong verseny így is megvalósult (ez persze nem tántorít el bennünket attól, hogy idén ismét megpróbáljuk a családi focidélután megrendezését).

A fenti rendezvényeken kívül természetesen vannak hagyományos programok is, ahol ugyanúgy igyekszem a közösségi élet előmozdítását segíteni. A karácsonyi „Adventi borozásban” és az „Idősek karácsonyán” egyaránt felléptünk egy kis előadással a falubeli gyermekek közreműködésével.

A falunapi programokon igyekszünk a lakosságnak kellemes délutánt és estét szerezni. Ezek a programok mind nagy sikert arattak és remélem, hogy jövőben is ilyen intenzitással működnek tovább, illetve hogy bővülhetnek.

A közösségi élet mellett persze nagyon fontos az önkormányzati munkában a település gazdasági stabilitásának megőrzése. Mint minden település, mi is igyekszünk a szűkösen rendelkezésre álló pénzeszközök leghatékonyabb felhasználására és a pozitív mérleg megtartására.

–       Bozzaiban mik a legnagyobb problémák?

–       Az egyik, már korábban érintett probléma a község lakosságának elöregedése. Sajnos a kisgyermekek száma évről évre csökken, és a beköltözések száma sem olyan jelentős, hogy ezen változtathatna. Pedig nagyon szép óvoda áll a gyermekek és a szülők rendelkezésére, amely reményeink szerint még sokáig fenntartható, de ehhez elengedhetetlen a gyermeklétszám növekedése.

Természetesen ez egy összetett probléma, amely szerintem a legtöbb kisközösségben elmondható. Talán a változó családkép és a gazdasági helyzet, ami nagymértékben befolyásoló tényező.

Ami most a község központi problémáját jelenti, az a csatorna kiépítése. Sajnos saját erőből ennek kivitelezése lehetetlen, hiába a lakosság türelmes és készséges hozzáállása, az idő előrehaladtéval egyre csökken a pályázati sikerbe vetett bizalom. Pedig a környezet védelme mellett fontos szempont lehet az is, hogy talán így vonzóbb lehet a község a beköltözők számára. A képviselőtestület igyekszik ebben az ügyben is a lehető legtöbbet megtenni.

***

Az interjú megjelent a Lehet Más a Politika által kiadott LáMPás című újság 2013/1 számának Vas megyei mutációjában

Szólj hozzá!

Címkék: vas megye lmp bozzai csizmadia fanni

Nemzeti tragédiához vezet a magyar vidékpolitika! - Interjú Patyi Elemérrel

2013.06.29. 11:19 szepujvilag

Patyi Elemér hosszú évek óta Bögöte község polgármestere, a Szolidalítás a Vidékkel Mozgalom színeiben a Vas Megyei Közgyűlés tagja. Mindezek mellett a Sárvári Kistérségi Társulás elnöki funkcióját is ellátja. A megyei önkormányzati és a kistérségi rendszer leépüléséről, valamint a vidék problémáiról kérdeztük.

Patyi Elemér fotó_2.jpgHogyan épült le a megyerendszer az elmúlt időszakban?

Örök vita tárgya a magyar közigazgatási, államigazgatási és önkormányzati rendszer működtetése, strukturális felépítése! Azt érzi az ember, hogy nem a jó cél elérése a lényeg, hanem maga az „átszervezés” amelynek haszonélvezői nyilván a szakmai köntösbe bújt, az éppen aktuális politikai irányzatokat kiszolgálni tudó machinátorok. Az elmúlt évtizedben egyre jobban háttérbe szorultak ennek a tudománynak a jó ismerői és a nagy tapasztalatokkal rendelkező közigazgatási és önkormányzati szakemberek.

A politikai oldalak között hallgatólagos, vagy tényleges alku köttetett a megyerendszer eltörlésére, amelyet különböző technikákkal, trükkökkel végre is hajtottak. A szoc.-lib. kormányok simán belehazudták a választópolgárok szemébe, hogy az Európai Unió követeli meg a regionális rendszert, nincs szükség a megyékre, különben sem tudják betölteni a szerepüket. Olyan dokumentumot soha, senki nem tudott felmutatni, mely szerint hazánk számára kötelező lett volna a regionális rendszerre történő átállás! A kilencvenes évek második felétől megkezdődött a megyék kiüresítése, feladatok, hatáskörök és a működési források elvonása, majd cinikus összekacsintással a politikai osztály arra a „bölcs” következtetésre jutott, hogy „ a megyék nem tudják betölteni szerepüket, ezért nincs is rájuk szükség”!

Nagy várakozás előzte meg a 2010-es választásokat, hisz a jelenlegi kormányzó hatalom azzal kampányolt, hogy visszaállítja a megyerendszert, és az elhibázott módon korábban megszüntetett járásokat. Ez az ígéret egy percig sem volt hihető azok számára, akik tudták és tapasztalták, hogy pont 1998-2002 között regnáló Fidesz kormány volt az, aki felállította a regionálisnak nevezett intézményrendszert, amely soha igazán régiós szerepet nem töltött be, hisz minden vidéket érintő fejlesztési program a központi hatalom ízlése szerint születhetett meg, és a pénzek elosztásáról is ott döntöttek.  A regionális testületekben is többségben voltak a minisztériumi képviselők, ahogy a szocialista kormányzás alatt is. Esze ágában nem volt a Fidesz vezetésnek decentralizálni a hatalmat! Ügyes csúsztatással elhitette az emberekkel, hogy a megyei kormányhivatalok, járási hivatalok klasszikus megyék és járások lesznek, miközben nem másról van szó, mint a kormány vidékfeletti gyámkodásának sóhivatalai épültek ki!

A jelenlegi megyei testületek feladat, pénz, és hatáskör nélkül maradtak. Ebben a formában semmilyen szükség nincs erre a grémiumra!

Miként változott meg a Kistérségek, illetve azok társulásainak helyzete?

A Kistérségi Társulások nem csak a települések közötti összefogás szimbólumai voltak. Nagyon komoly feladatokat láttak el, hisz többek között rajtuk keresztül zajlott az alapfokú oktatás finanszírozása, a települési önkormányzatok belsőellenőrzése, orvosi ügyelet szervezése, gyermekjóléti szolgálat. Ezen felül számtalan településfejlesztési, területfejlesztési, turisztikai programban vettek részt, amelyet – különösen a kistelepülések – külön-külön képtelenek voltak ellátni. Aktív szervezői voltak a térségi kulturális és sporteseményeknek, nagyon sok színvonalas településeket, tájegységeket bemutató marketing kiadványt jelentettek meg. Ehhez csupán 4-5 fős munkaszervezetre volt szükség. A működéshez és feladatokhoz állami normatívát kaptak a társulások, amelyet az érintett önkormányzatok tagdíjjal egészítettek ki!

Ezt a helyzetet a jelenlegi hatalom felszámolta, illetve meghagyta a települések önkéntes társulási lehetőségét, viszont - érthetetlen módon! - megtiltotta az önálló gazdálkodáshoz és munkaszervezet alakításához való jogát. Elvonta a működtetéshez való hozzájárulást, a belsőellenőrzési feladatellátás normatíváját, de szerencsére meghagyta a gyermekjóléti szolgálat finanszírozását. A munkaszervezeti feladatokat és a gazdálkodást kötelezően egy adott önkormányzathoz integrálta, amelynek nyilván „púp a hátán” az egész, nem beszélve az ezzel járó költségekről. Ennek ellenére szinte mindenhol önkéntes jelleggel - ezekkel a feltételekkel is - együtt maradtak a társulások, kimondva, vagy kimondatlanul várnak arra, hogy a kormány felismerje ennek az összefogásnak a jelentőségét és ne csak tűrje, hanem támogassa is a működésüket.

Mért nem sikerült eddig egyetlen kormánynak sem kezelni a vidék problémáit?

Mert minden kormány rosszul közelítette meg a feladatot! A vidéket, a falvakat „ problémaként” kezelte ahelyett, hogy erőt generált volna belőle.  A rendszerváltás óta, - de különösen a 90-es évek második felében - egyre többen hangoztatták a vidékfejlesztés, a falufejlesztés fontosságát.  Ennek ellenére, - az érintettek érdemi megkérdezése nélkül! - semmit érő programokat dolgoztak ki milliárdokért, majd folyamatosan elvonták a forrásokat, létminimum alá taszítva a falun élőket. Lakóhely közeli munkahely teremtés (EU-s cél!) helyett, a falusi emberből ingázó ipari munkást csináltak, és korlátozták a helyi önrendelkezést! Milyen vidékfejlesztés, falufejlesztés az, ahol földön futóvá válik és létminimum alatt él a falusi emberek zöme, és csak a pökhendi, némely esetben agresszív klientúra zsírosodik?

Vidékfejlesztés címén, ürügyén 5 milliárd eurót(!) sikerült eldurrantanunk 2007-2013 között! Ebből a szinte teljesen növénytermesztésre szakosodott „agrárium” 91% (!!!) – ban  részesült, 4 %-ot költöttek indokolatlan mértékű bürokráciára, és csupán 5% jutott falumegújításra, illetve kisvállalkozás fejlesztésre, civil programok támogatására. Ez azt jelenti, hogy átlagosan egy falura, hat évre - a három szektorra - maximum 10-15 millió forint került. Mellesleg jegyzem meg, hogy ez az összeg legfeljebb egy-két kilométer járda felújítására, vagy egy kisvállalkozás támogatására elég! Igaz, hogy egyesek még ezeket a „lehulló morzsákat” is sajnálják tőlünk, falusiaktól! Kampányszerűen harsogják, hogy minek a közösségi tér, a felújított harangláb, vagy művelődési ház?  Persze ez a tényleges falufejlesztés ellenes duma azoktól jön, akik néhány év alatt mérhetetlen gazdagságra tettek szert, és még ezzel sem elégedettek. Vidékfejlesztésre való hivatkozással, a támogatásoknak köszönhetően gyarapodtak, miközben a falvaink szemük láttára csúsztak egyre lejjebb! Feltétlen fontos azonban megjegyeznem, hogy minden tiszteletem azoké a gazdáké, akik aktív részesei, közreműködői a falufejlesztésnek, a helyi életkörülmények javítását szent ügyüknek tekintik, és minden vonatkozásban együttműködő partnerei a települési önkormányzatoknak!

Tiltakozom az ellen, hogy „vidékfejlesztésnek” nevezzenek olyan programokat és intézkedéseket, amelyeknek nem részese és haszonélvezője a településen élő lakosság! A hozzáadott érték nélkül(!) termelő agráriumtól kategorikusan el kell választani a „vidék - és falufejlesztést”, hogy világosan lehessen látni, hogy az euró milliárdok hova vándoroltak, hogyan hasznosultak. A mai körkép azt mutatja, hogy 4.5 milliárd euró eltapsolása után az agrárium GDP részesedése tovább zuhan (2.9%)!       

A falvakban nincs munkahely, óriási mértékű az elöregedés, a lakosság fogyása! Elértéktelenedtek az ingatlanok, távolabb került a lakosságtól és személytelenné vált az ügyintézés, az értelmiség elvándorol(t), vagy már le sem telepszik, stb..! Ez utóbbi például miért költözne falura, milyen céllal, milyen érdekből, ha csak nem kalandvágyból?!

Mi a jövője a magyar mezőgazdaságnak?

A jelenlegi struktúrában semmi! Ez nem is mezőgazdaság, nem is agrárium! Ez egy kukorica, búza, repce termelő „nemzeti kft”! Az ő érdekükben, undorító módon agyon szabályozták a belföldi(!) föld forgalmat, megfosztották az emberek tulajdonhoz való korlátlan jogát, azzal a spekulációs szándékkal, hogy néhány ember hatalmas birtokhoz jusson! Manipulatív módon rákényszerítik, a földtulajdonnal rendelkezőket arra, hogy olcsó pénzért eladják a földjüket. Tömegeket semmiznek ki egy kisebb csoport érdekében! Szégyen ebben az országban bérbeadó földtulajdonosnak lenni, pedig lehet, hogy ez az utolsó „családi ezüst”, ami némi jövedelem kiegészítést nyújt az alacsony keresetű falun élő embernek. Ausztriában örül a kormány annak, hogy egy osztrák polgár 300-400 Euro/hektár áron bérbe adja a földjét, akár bolgár, szlovén, vagy holland vállalkozónak! Gyarapszik a tulajdonos és a termelőkre kivetett adókkal jól jár az állam, a tartomány is!

A szomorú az, hogy mindkét politikai oldal egy húron pendül a birtokméreteket illetően! Itt a marakodás csak azon van, hogy kinek a klientúrája szerzi meg a termőföldet. Ennek viszont semmi értelme! El kellene felejteni a mennyiségi termelésre való ösztönzést és a hozzáadott érték növelését kellene progresszíven támogatni! Azok számára, akik faluhelyen teremtenek foglalkoztatást biztosító mezőgazdasági, erdőgazdasági terméket feldolgozó üzemet, teljes adó és 50% járulék mentességet kell biztosítani, - kölcsönös garanciákkal - legalább tíz évre! Ezt az adómentességet ki kell terjeszteni minden helyi lakosságot érintő szolgáltatásra, vállalkozásra! Jelenleg az országban – falvakban – ötszázezer lakóház áll üresen és néhány év múlva ez megduplázódik. Tessék utánaszámolni, mi éri meg jobban!? Követni a drámaian növekvő és megoldhatatlan városi lakásigényt, amelynek elsősorban a falvakból való beköltözés az oka. Tovább költeni a pénz közfoglalkoztatásra, lehetetlen munkahelyteremtő programokra, vagy lemondani az állam falvakban képződő bevételeiről és az „élet” megold mindent!? Nagyon fontos megjegyezni, hogy egy ilyen ösztönző program esetén nem szabad különbséget tenni térségek között! Ma már a „nem elmaradott” térségekben is egy 300-400 lakosú településen legalább 30-40 lakás áll üresen, bejelentett állandó lakos nélkül!

Ki lehet törni a válságból erős vidék nélkül?

Nem! Erre még történelmi példa nem volt! Arra viszont igen, hogy minden háború, válság, nemzeti tragédia után a vidék állt talpra először és adott lendületet a kibontakozásnak! A vidék tönkretétele nemzeti tragédiához vezet, hisz értékes javainkat, kiaknázatlan lehetőségeinket hagyjuk veszni. Olyan országokból szerzünk be - követhetetlen minőségű, értékű - élelmiszereket, akiknek közel sincsenek hozzánk hasonló adottságaik. Ausztria egyetlen mezőgazdasági termelésre alkalmas tartománya – Burgenland – „csak” akkora, mint Vas megye és mégis döntő jelentőséggel bír az osztrák élelmiszer a hazai piacon. Arról nem beszélve, hogy Európában, vagy éppen távoli országok áruházainak polcain is megtalálhatók az osztrák minőségi termékek.

***

Az interjú szerkesztett változata megjelent a Lehet Más a Politika által kiadott LáMPás című újság 2013/1 számának Vas megyei mutációjában

Szólj hozzá!

Címkék: vidék vas megye lehet más a politika lmp patyi elemér

LMP a földkérésről és a nemzetiségek helyzetéről

2013.06.28. 14:48 szepujvilag

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A Vas Megyei Közgyűlés kezdete előtt a Lehet Más a Politika politikusai ismertették párt álláspontját a napirendi pontokkal kapcsolatban

megyeháza_1.jpg

Az LMP üdvözli, hogy a Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése megyenézőbe kezdett és júniusi ülését Celldömölkön tartotta meg, ám félő, hogy ez annak a jele, hogy a megyei önkormányzat teljesen kiszorul a Megyeháza Szombathelyen található épületéből –mondta Baracska Péter, az LMP Vas megyei elnöke Horváth Zoltán szombathelyi önkormányzati képviselő, a párt megyei önkormányzati referensével közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Baracska Péter kiemelte, hogy a megyei Közgyűlés ülésezési rendje követhetetlen: hol havonta üléseznek, hogy pár hónap kimaradással. Az LMP megyei elnöke szerint a ráadásul teljesen ki is üresedett az önkormányzat: az ígéretekkel ellentétben semmilyen komoly funkcióval, hatáskörrel nem rendelkezik. Ez derül ki a júniusi közgyűlés előterjesztéseiből is, ahol a tíz napirendi pont közül két érdemi (a megye nemzetiségeinek, valamint a mezőgazdaság helyzetével foglalkozó anyag) található csupán.

Horváth Zoltán szerint segíteni kell a megyében működő nemzetiségeket, a kulturális sokszínűség megőrzése érdekében. A politikus kiemelte, hogy a horvát, szlovén, német, cigány és lengyel nemzetiségi önkormányzatok egyre szűkülő anyagi lehetőségek között végeznek felbecsülhetetlenül fontos munkát a nemzetiségi oktatás és kultúra területén. Az LMP szombathelyi képviselője emlékeztetett rá, hogy a múlt heti városi közgyűlésen felszólat a létrehozandó horvát középiskola érdekében, melyről dr. Puskás Tivadar elmondta, hogy az egykori Szent-Györgyi Albert Középiskola épületében kaphat helyet. Ezzel szemben a megyei Közgyűlés elé kerülő anyag arról ír, hogy a Premontrei Gimnáziummal közösen valósulhat meg a horvát középiskola. Az ügy tisztázása érdekében az LMP-s képviselő a héten írásos kérdéssel fordult a megyeszékhely polgármesteréhez.

A megyei agrártermeléssel és vidékfejlesztéssel foglalkozó közgyűlési összefoglalóval kapcsolatban Baracska Péter kijelentette, hogy azt a Fidesszel szövetséges MAGOSZ által kétes körülmények között elfoglalt Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke állította össze. A MAGOSZ felfogása szöges ellentétben áll az LMP és Ángyán József független országgyűlési képviselő nézeteivel, így az általuk készített beszámolót szükséges kiegészíteni.

Az LMP szerint a magyar gazdálkodóknak először a helyi lakosságot kellene ellátnia élelmiszerrel, ám a magyarok egyre több import élelmiszert vásárolnak, miközben a mezőgazdaság főleg feldolgozatlan tömegárukat termel exportra, amihez nagyon kevés embert szükséges alkalmazni. A megyében működő mezőgazdasági oktatási intézmények létszámproblémáinak is épp ez az oka: a Fidesz által támogatott struktúrában csak a nagytőkések járnak jól, a fiatal gazdák nem kapnak munkát, így inkább nem is választják ezt a pályát. Az LMP a nagyobb hozzáadott értéket képviselő családi gazdaságokat támogatja a nagyipari mezőgazdaságokkal szemben.

Szombathely, 2013. június 28.

LMP Vas Megyei Szervezete 

Szólj hozzá!

Címkék: szombathely celldömölk vas megye lehet más a politika lmp horváth zoltán baracska péter

Ismét nyert a mutyigyár

2013.06.26. 15:50 szepujvilag

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A 2010 óta a legtöbb közpénzt kilapátoló Közgép Zrt. nyerte el a 85. főút Csornát elkerülő szakaszának építését a Magyar Aszfalt Kft-vel közösen

csornai elkerülo.jpgA Fidesz legbefolyásosabb gazdasági háttéremberének, Simicska Lajosnak az érdekeltségébe tartozó Közgép gazdagodhat újra, ami nem túl nagy meglepetés, hisz a cég nyerte 2010 óta a legtöbb közbeszerzést (egyedül, vagy konzorciumban).

A csornai elkerülő út része a 2016-ra elkészülő Győr–Szombathely kétszer kétsávos gyorsforgalmi útnak, így a beruházás Vas megyét is érinti. A Közgép konzorciuma az eredetileg becsült 17,5 milliárd helyett 29,9 milliárd forintért fogja elvégezni a beruházást, így Simicska cége több mint 12 milliárd forint zsebpénzt is eltehet.

Az LMP szerint véget kell vetni az oligarchák uralmának Magyarországon, hisz hazánk nem lehet Fideszes, vagy bármely más politikai érdekcsoportok rabja. Az LMP, amint kormányra kerül, tiszta, átlátható viszonyokat fog teremteni a gazdaságban, amelynek szereplői egyenlő esélyekkel indulhatnak majd a pályázatokon. A kormánypárti haverok feltőkésítésének pedig véget fogunk vetni!

2013. június 26.

Baracska Péter, az LMP Vas megyei elnöke

Szólj hozzá!

Címkék: vas megye csorna lmp baracska péter

Baracska Péter maradt az LMP Vas megyei elnöke

2013.06.25. 11:14 szepujvilag

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az LMP Vas Megyei Szervezetének hétvégi tisztújító közgyűlésén újraválasztották a megyei elnököt és a korábbi választmányt is

Tisztújító közgyűlést tartott a Lehet Más a Politika megyei szervezete. A közgyűlésen elfogadták az eddigi választmány beszámolóját, illetve meghatározták a következő egy év munkatervét is. Ezt követően újraválasztották a megyei választmány tagjait, melybe ismét bekerül Bogáti András, Horváth Zoltán és Huszárné Török Katalin. Az LMP Vas megyei elnöke továbbra is a körmendi Baracska Péter maradt.

2013. június 25.

LMP Vas Megyei Szervezete

Szólj hozzá!

Címkék: körmend vas megye lmp bogáti andrás horváth zoltán baracska péter huszárné török katalin

Akik eladták a hazát

2013.06.24. 10:51 szepujvilag

Ágh Péter (Fidesz)

Básthy Tamás (KDNP)

Bebes István (Fidesz)

Gulyás Gergely (Fidesz)

Hende Csaba (Fidesz)

Kovács Ferenc (Fidesz)

Puskás Tivadar (KDNP)

V. Németh Zsolt (Fidesz)

 

Jól jegyezzük meg ezeket a neveket! Ők azok, akik Vas megyéből megszavazták az új földtörvényt. Ezzel kiírták magukat a magyar nemzet tagjai közül.  Ez a földtörvény lehetővé teszi, hogy bármely EU-s állampolgár termőföldet vásároljon Magyarországon. Nem csak azok, akik életvitelszerűen itt élnek, hanem bárki. Ez a tény, és az a másik, hogy nálunk a (nyugatinál jobb minőségű) földek európai viszonylatban nagyon olcsók csak egy dologhoz vezethet: spekulánsok fogják felvásárolni a termőföldeket, ami végül „élelmiszeripari” nagyvállalatok martaléka lesz, kiszorítva a nem elég tőkeerős magyar gazdákat saját hazájuk földjéről.

Ez csak egy a jogszabály több eleme közül melyek a földmoratórium lejárta (2014) után katasztrófába sodorják a magyar vidéket, földönfutóvá téve a falusi embereket. Apró adalékként megjegyezném, hogy a törvény keresztülviteléhez 258 igen szavazat kellett volna az összes képviselő jelenléte esetén. Mivel az MSZP testületileg kivonult az ülésteremből, ezért elég volt 253 igen szavazat is...

Körmend, 2013. június 24.

Baracska Péter

az LMP Vas megyei elnöke

Szólj hozzá!

A trianoni tragédiára emlékezett Szombathelyen az LMP, Csepregen koszorút helyezett el a párt

2013.06.05. 08:39 szepujvilag

Egy nappal a nemzeti sorstragédia előtt, június 3-án tartotta trianoni megemlékezését az LMP Vas Megyei Szervezete. Az LMP Szombathelyen két helyszínen is koszorúzott: a 18-as Honvéd utcában kialakított nemzeti emlékparknál Baracska Péter, az LMP megyei elnöke, a Szent István parki I. világháborús emlékszobornál Horváth Zoltán, az LMP szombathelyi önkormányzati képviselője tartott beszédet.

Június 2-án, vasárnap pedig civil szervezetek által szervezett csepregi megemlékezésen helyezett el koszorút Bogáti András, az LMP Vas Megyei Szervezetének választmányi tagja a párt nevében.

baracska.jpgA képen Baracska Péter, az LMP Vas megyei elnöke tartja megemlékező beszédét (további képek az LMP szombathelyi Facebook oldalán)

Szólj hozzá!

Címkék: trianon szombathely megemlékezés vas megye csepreg lehet más a politika lmp bogáti andrás horváth zoltán baracska péter

Trianonra emlékezik az LMP Szombathelyen

2013.05.31. 09:04 szepujvilag

trianon-kereszt.jpgAz LMP Vas Megyei Szervezete 2013. június 3-án, hétfőn Szombathelyen tartja trianoni megemlékezését. A zöld párt 17.00-kor 18-as honvéd utca 7 szám melletti emlékparkhoz várja a megemlékezni vágyókat, ahol Baracska Péter, az LMP Vas Megyei Szervezetének elnöke, majd 18.00-kor a Szent István parkban, az I. világháborús emlékszobornál Horváth Zoltán, az LMP szombathelyi önkormányzati képviselője mond beszédet.

A Lehet Más a Politika mindkét helyszínen elhelyezi az emlékezés koszorúját. Az LMP kéri az megemlékezni vágyókat, hogy mécsest és gyertyát hozzanak magukkal!

Szólj hozzá!

Címkék: trianon szombathely vas megye lmp horváth zoltán baracska péter

Zöld pártok találkoztak Szombathelyen

2013.05.31. 09:02 szepujvilag

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Harmadik alkalommal találkoztak Szombathelyen az LMP és az osztrák zöld párt, a Die Grünen – Die Grüne Alternative képviselői

 Az eseményen részt vett Schiffer András, országgyűlési képviselő, az LMP társelnöke is, aki a konferencia megkezdése előtt találkozott dr. Puskás Tivadarral, Szombathely Megyei Jogú Város polgármesterével is.

A 3. Nyugat-magyarországi- Kelet-ausztriai Regionális Zöld Találkozót Csiba Katalin, a LMP nemzetközi ügyekért felelős titkára és Gerhard Jordan a bécsi zöldek európai ügyekért felelős tanácsadója, Bécs városának önkormányzati képviselője nyitotta meg. Ezt követően Schiffer András, Bebesi József, az LMP soproni önkormányzati képviselője, Christiane Brunner osztrák parlamenti képviselő, valamint Madeleine Petrovic, az Alsó-ausztriai Regionális Közgyűlés tagja, a Die Grüne volt elnöke A zöld növekedés és zöld célkitűzések Ausztriában és Magyarországon címmel tartottak előadást.
Ezt követően szó volt a további együttműködési lehetőségekről, valamint a közelgő országgyűlési választásokról, melyet Ausztriában és Magyarországon is jövőre tartanak.

 

Szombathely, 2013. május 29.

LMP Vas Megyei Szervezete

Szólj hozzá!

Címkék: zöld szombathely vas megye lmp schiffer andrás

Harmadszor találkoznak a magyar és az osztrák zöldek Szombathelyen

2013.05.22. 11:16 szepujvilag

Május 25-én rendezi meg Szombathelyen az LMP és az osztrák zöld párt, a Die Grünen a 3. Nyugat-magyarországi- Kelet-ausztriai Regionális Zöld Találkozót. Az eseményen részt vesz Schiffer András, az LMP társelnöke is

A szombaton a Pannonia Étterem (Szombathely Fő tér 27.) különtermében 11 órakor kezdődő eseményen megnyitóbeszédet mond Csiba Katalin, a LMP nemzetközi ügyekért felelős választmányi tagja és Gerhard Jordan, a bécsi zöldek európai ügyekért felelős tanácsadója, Bécs városának önkormányzati képviselője.

A program nyilvános részeként a Zöld növekedés és zöld célkitűzések Ausztriában és Magyarországon című program keretében Schiffer András, országgyűlési képviselő, az LMp társelnöke, Bebesi József, az LMP soproni önkormányzati képviselője, Christiane Brunner, az ausztriai parlament környezetvédelmi bizottságának tagja, Jennersdorf képviselője, valamint Madeleine Petrovic, az alsó-ausztriai regionális közgyűlés tagja, a zöld párt szóvivője, a Die Grünen egykori elnöke tart előadást.

Az eseményre várunk minden érdeklődőt sok szeretettel.

Szólj hozzá!

Címkék: politika zöld szombathely zöldek lehet más a politika lmp schiffer andrás

süti beállítások módosítása